Konduktív pedagógia
A konduktív pedagógián alapuló nevelés, komplex fejlesztés, mely kiterjed a mozgásra, kognitív képességekre, finommanipulációra, beszédre, érzelmekre, motivációra, szociális képességekre. aktív tanulás céltudatos cselekvések útján, mindez játékos formában.
A cél, hogy a legaktívabb, önálló életet érjék el a mozgásukban akadályozott, sérült gyermekek, felnőttek.
Tanulási-tanítási folyamaton alapul, figyelembe véve az agy neuroplaszticitását, amely képes kapcsolatok létesítésére, oly módon, hogy megkerüli a sérült részt. Az új idegi kapcsolatok kialakulását a feladatsorok segítik elő. (pl. járás megtanulásánál részekre bontva, elérhető célként tanulják akár a terhelést, lábhajlítást, stb.)
Kinek van szüksége konduktív fejlesztésre?
- akiket akár méhen belül, akár a születés során károsodás ért (pl. oxigénhiánnyal, agyvérzéssel született gyermekeknek)
- akiknek a mozgásfejlődése jóval elmarad kortársaiétól illetve ortopédiai problémával, tartási rendellenességgel (ferde nyak, dongaláb, aszimmetria, csípő probléma…) született
- koraszülött gyermekek, illetve ha a kisgyermek kihagy egy-egy fejlődési lépcsőfokot, vagy ha egy meglévőről képtelen továbblépni
- aki élete során agyvérzést szenvedett
- azoknak a felnőtteknek, akiket Parkinson kórral, vagy szklerózis multiplex-szel diagnosztizáltákt
A lehető legkorábban elkezdett konduktív nevelés a legeredményesebb.
Fejlesztési területek:
ügyetlen gyerek-szindróma
A gyermek mozgása esetlen, állandóan csetlik-botlik, elvágódik, kézügyessége csapnivaló, az írás, a vonalvezetés, az ollóhasználat, a koordinált mozdulatok fejletlensége miatt számukra már-már megoldhatatlan feladatnak tűnik. A diszpraxiás vagy hétköznapi nevén ügyetlen gyerek-szindrómás gyerekek teljesen ép intellektussal rendelkeznek, kifogástalan a memóriájuk, jól kommunikálhatnak és emberi kapcsolataikban is remekül működnek.
A mozgászavar szembetűnő lehet a gyerekközösségekben, a testnevelés órákon, a futás, ugrás, labdajátékok, valamint a technikaóra valóságos rémálom számukra, hiszen a kézmozdulatokat igénylő tevékenységek során nincsenek kiépülve a feladatok elvégzéséhez szükséges koordinációs képességek.
Mit tehet a szülő és gyanú esetén hova fordulhat?
A diszpraxia minél korábbi felismerése és kezelésének megkezdése fontos a magatartászavarok (hiperaktivitás), a tanulási zavarok (olvasási- és számolási zavarok), valamint a személyiségproblémák kialakulásának megelőzése érdekében.
A szakember rendszerint mindegyik funkciórendszert megvizsgálja (beszéd, emlékezet, testséma, észlelési területek). A szakszerű fejlesztés sokat javíthat a mozgásokon, finomítja, koordinálja, pontosítja azok kivitelezését, valamint hozzájárul a másodlagos tünetek elkerüléséhez (szorongás, önbizalomhiány, visszahúzódás).
Jobb-bal iránytévesztés
Ha a gyermek az iskolakezdés környékén még nem tudja megkülönböztetni egymástól a jobb és a bal irányt, vagy ha hatéves korára nem alakul ki a lateralitása – nem egyértelmű, hogy jobb- vagy balkezes figyelmeztető jel lehet.
Az iskolaérett gyerekeknek tisztában kell lenniük a jobb és a bal, valamint az alatt – fölött – között – mögött – mellett – előtt viszonyfogalmakkal, nemcsak a saját testükön, hanem térben is elhelyezve a tárgyakat, a síkban és a feladatlapokon is.
A javasolt fejlesztés az olvasás- és íráskészségek megalapozását célozza. A terápia célja a saját testen és térben való tájékozódás megerősítése, a látás és hallás alapján szerzett ingerek feldolgozásának segítése, illetve az emlékezet, és az időbeni tájékozódás fejlesztése.
Egyensúly - koordinációs problémák
Egyensúlyzavarra utalhat kisgyermekkorban az esetlenség, az izgágaság, szétszórtság, (általában könnyebben esnek el) ezen kívül előfordulhat, hogy nehezükre esik a folyékony mozgássorozatok elvégzése is (pld:. robotszerűen futnak).
A mozgáskoordinációs problémákkal élő gyermekek általában kerülik a fizikai aktivitást is – nem szeretnek kint játszani, játszótérre menni, sportolni, kihívást jelent számukra a mozgás bizonyos helyeken (lépcsőkön, padkákon, egyenetlen talajon). Mindezek mellett fáradékonyabbak lehetnek, és gyakrabban kell lepihenniük mozgás közben, mint játszótársaiknak.
Később érkezhetnek meg fontos fejlődési mérföldkövekhez (pld:. mászás, járás), és nehezebben sajátítanak el fontos fizikai készségeket is (pld:. kerékpározás, úszás, fára mászás), mint kortársaik. Nehezebben megy nekik az öltözködés, ha nem tudnak leülni közben (pld:. csak ülve tudják felhúzni a nadrágjukat, mert nem tudják megtartani az egyensúlyukat egy lábon).
Ha ezeket a tüneteket figyelmen kívül hagyja a szülő, a gyermek pedig nem kap segítséget időben, akkor a későbbiekben figyelemzavar, olvasási és írási nehézség, magatartászavar, valamint mozgáskoordinációs zavar alakulhat ki. Ilyenkor szükséges a fejlesztés és a torna. Ahogy a legtöbb dolgot, úgy az egyensúlyérzéket és a koordinációt is játékos fejlesztés közben sajátítják el a gyermekek.
Központi idegrendszer sérülésből adódó
mozgássérülések (cerebralis paresis)
Az agyi eredetű bénulások különböző okokból alakulhatnak ki.
Hátterükben, agyvérzés, agyi trauma, oxigén hiány, agyi keringészavar, idegrendszeri gyulladás állhatnak.
Hogy a bénulás a test melyik részén jelentkezik, attól függ, mely agyi terület érintett. Általában a mozgást, izomtónust, tartást érinti.
A központi idegrendszeri mozgássérült gyermekeknek számára komplex mozgásformákban szükséges a tanulási segítség, úgy, mint az egyensúly-érzékelés, kognitív és finommotoros mozgások, formaészlelés.
A sokrétű és összetett munkának köszönhetően, sérülés jellegétől és súlyosságától, a fejlesztés eredményétől függően, lehetőségük van rész vagy teljes integrációra ép társaikhoz.
Konduktív pedagógia felnőtteknek
- Stroke
- Szklerózis Multiplex
- Parkinson kór
A konduktív nevelés központi idegrendszeri sérült felnőttek számára alkalmazható: felnőttkori hemiplegia (féloldali bénulás, agyi érbetegség, agyvérzés- stroke, gyulladás, tumor, trauma, ütés, szúrás… stb. következtében), Sclerosis Multiplex betegség, Parkinson-kór, mozgássérülés, baleseti koponya- vagy gerincsérülés után, a felépülési szakaszban (aphasia, paraplégia, tetraplégia, ataxia) esetében.
A komplex konduktív fejlesztés felnőttek esetén az elvesztett képességek, készségek komplex módon, tanulás útján történő helyreállítását, a meglévő képességek minél hosszabb ideig történő szinten tartását, fejlesztését jelenti, a megtanult mozgások, mozgásformák és egyéb képességek alkalmazásának elsajátítását, a gyakorlás és alkalmazás útján történő bevésését és automatikussá tételét a mindennapi tevékenységek során.
A foglalkozásokon végzett feladatokon keresztül javul, az életminőség, az elveszett képességek, a mozgáskoordináció, egyensúlyérzék, a járás minősége, ritmusa, fejlődnek az értelmi képességek, a figyelem, a koncentráció, fejlődik a beszéd, az írás, az emlékezet és kialakul az aktív mozgás igénye.
Fő célunk a reintegráció és az életminőség javítása – a sérült személy képességeire építve- a lehető legnagyobb önállóságának visszaszerzése, családba, társadalomba, munkahelyre való visszailleszkedés, a megváltozott élethelyzet elfogadtatása. Nagyon fontosnak tartjuk az önbizalom erősödését, valamint a család illetve a közvetlen környezet aktív bevonását a fejlesztési folyamatba