Logopédia
Beszédindítás
Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermeknél még 2 éves kora körül sem jelennek meg az első szavak, és 2,5-3 éves korában sem beszél, vagy nem rendelkezik legalább 50 szavas szókinccsel, nehezen utánozza az anyanyelv hangjait tisztán, és mozgásában is kicsit elmarad, akkor mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni. Nyelvi késés, illetve súlyosabb esetben nyelvi zavar állhat a háttérben.
Javasolt előzetes neurológiai, hallás-, és fül-orr-gégészeti vizsgálat elvégzése. Az organikus okok kizárása után játékos terápia kezdődik, melynek kezdeti szakaszában a beszédkedv és a beszédre irányuló figyelem felkeltése történik. A foglalkozások szerves része, az egész terápiát végigkíséri a szókincs bővítése, a nyelvtani szerkezetek, illetve a nyelvi rendszer felépítése, elsajátítása.
BESZÉDÉSZLELÉS-BESZÉDMEGÉRTÉS
Ahhoz, hogy a gyermek gördülékenyen tudjon megtanulni olvasni és írni, előfeltétel, hogy megfelelően elsajátítsa az anyanyelvét. Ez nem csak az érthető, tiszta beszédet, és a nyelvtani szerkezetek helyes alkalmazását jelenti, hanem hogy megfelelően tudja felfogni a hangokat és hangsorokat és képes legyen megkülönböztetni őket egymástól.
Ez a beszédészlelés. Amikor az elhangzó szavakhoz, mondatokhoz, illetve szöveghez jelentés társul, akkor beszélünk beszédmegértésről. A jó beszédértés eredménye, hogy a gyermek tisztában van a szavak jelentésével, megérti,
amire kérik, amit mesélnek neki, később azt is, amit olvas.
Lényeges, hogy óvodás korban ezek a területek megfelelően fejlődjenek, és logopédiai vizsgálat után célzott fejlesztés történjen, mivel gyakran az iskolában derül ki, hogy az olvasási és helyesírási problémák hátterében az életkornak nem megfelelő beszédészlelési működés áll.
Mire figyeljünk?
Óvodás korban: tartós hangejtési zavar, átlagosnál jobban torzítja a szavakat, hibás beszédszerkezeteket használ tartósan, szókincse szegényes, keveset beszél az óvodában vagy éppen állandóan „locsog”, sokszor visszakérdez, gyakran nem figyel oda, a feladatokat lassan, megkésve hajtja végre, az oviban nem, de otthon viszont szívesen beszélget, nem köti le a mesehallgatás, vagy csak akkor, ha sok kép van benne, nehezen tanul verset, mondókát, szeret egyedül játszani.
Iskolás korban: gyakran figyelmetlen, nehezen követi az óra menetét, lassú, a dolgozat elkészítéséhez kevés az idő, önállóan nehezen dolgozik az órán, ingadozó az iskolai teljesítménye, rosszabb a teljesítménye, mint a képessége, nem aktív a tanórákon, tartós olvasási, írási problémái vannak, nem érti az olvasott szöveget, tollbamondásnál, másolásnál sokat hibázik, nehezen fogalmaz, rendezetlen az írásának külalakja, sokat javít, nem tud otthon egyedül tanulni, amit megtanul másnapra már elfelejti.
NYELVI FEJLESZTÉS TERÁPIÁK
A komplex nyelvi foglalkozások alkalmával a különböző nyelvi szinteket erősítjük, a beszéd értő és kifejező oldalát is fejlesztjük. Ez egy igen összetett és sokszínű terápia, melynek során a javítjuk a fonológiai tudatosságot, a beszédészlelést és a megértést, a szókincset, a kifejezőkészséget, a figyelmet, a koncentrációt, és a megfigyelőkészséget.
A nyelvi területek megfelelő szintű fejlettsége elengedhetetlen a sikeres iskolakezdéshez, így a terápiát főként nagycsoportos óvodásoknak és 1-2. osztályos kisiskolásoknak ajánljuk.
ARTIKULÁCIÓS (PÖSZESÉG) TERÁPIA
Az artikulációs eltérés (pöszeség) a gyermekkor leggyakoribb beszédhibája, köznyelvben pöszeségnek hívjuk, de valójában hangképzési probléma. Azok a gyermekek tartoznak ide, akiknél az élettani pöszeség után is fennáll a beszédhiba. A középső csoport végén, nagy csoport elején azonban már szükséges beavatkozni, hogy minél előbb kialakuljon a tiszta artikuláció. Javítása, direkt logopédiai módszerekkel, óvodás korban 4,5-5 éves kortól ajánlott. Az artikulációs eltérést óvodás korban rendezni szükséges, mivel a beszéd tisztasága az olvasás-írás tanulására nagymértékben hatással van, továbbá a kommunikáció minőségét, a kortársközösségbe való beilleszkedést szintén jelentősen befolyásolja.
A terápia lépései a következők: ajak- és nyelvgyakorlatok (artikulációs mozgásügyesítés), auditív észlelés fejlesztése, a hiányzó vagy helytelenül képzett hangok kialakítása, rögzítése, automatizálása, beszédbe való beépítése. Nagyon lényeges az otthoni gyakorlás a sikeresség érdekében.
Mit tehet a szülő és gyanú esetén hova fordulhat?
- Helytelen ejtés, mikor a nyelv nem egy adott helyen van, így torzul a hang.
- Hangcsere, mely tévesztésből adódik.
- Kihagyás, amikor a gyermek nem is ejti azt az adott hangot.
DISZLEXIA PREVENCIÓ
A tanulási zavarok kialakulásának szempontjából nagyon fontos szerepe van a megelőzésnek. A diszlexia veszélyeztetettség gyanúja már 5-6 éves korban felmerülhet, a következő tünetek közül néhány együttes előfordulása esetén érdemes minél hamarabb megkezdeni a szükséges fejlesztéseket:
- megkésett/akadályozott beszédfejlődés
- nehezen induló nyelvi fejlődés
- szegényes szókincs
- beszédészlelési, beszédmegértési problémák
- verseket, meséket nehezen jegyzi meg
- rossz kifejezőkészség
- szótalálási nehézség
- rosszul alkot mondatokat, nyelvtanilag helytelen a beszéde, ragokat, jeleket helytelenül használ
- nehezen javítható, elhúzódó pöszeség
- rossz ritmusérzék, amuzikalitásamuzikalitás
- egyhangú, monoton beszéd
- mozgásfejlődése késett, később kezdett ülni, járni
- diszharmónikus mozgás, egyensúly problémák
- ügyetlenség a kézműves tevékenységekben
- kusza rajz, görcsös ceruzafogás, vonalai túl halványak vagy túl erősek
- bizonytalan alak, forma, nagyság, szín felismerés, differenciálás
- kialakulatlan dominancia, nem egyértelmű melyik a domináns kéz
- szórt figyelem
- nem tudja a testrészek neveit
- nehézkes térbeli és időbeli tájékozódás (téri irányok, napok)
- nehézkes soralkotás
DISZLEXIA, DISZGRÁFIA, DISZKALKULIA
Kisóvodás korban gyakran nem jelentkeznek olyan árulkodó jelek, amelyek előre jeleznék a „DISZES” problémák megjelenését. Így sokszor a tanévkezdés első heteiben, hónapjaiban szembesülnek a szülők azzal, hogy gyermekük LASSAN HALAD, TELJESÍTMÉNYE VÁLTOZÓ.
Az izgalommal várt iskola csakhamar csodák helyett a kudarcok színterévé válik, amelyek következményeként gyorsan megjelennek a járulékos sérülések: a szorongások, alvászavarok, a pszichoszomatikus betegségek, és a viselkedés problémák.
Mire figyeljünk? Melyek azok a területek, amelyek helytelen működése olvasási, tanulási zavarra utalhatnak?
TÁJÉKOZÓDÁS területén:
- A gyermek bizonytalan a jobb-bal oldal meghatározásában.
- Nehezen tájékozódik környezetében, különösen megfigyelhető ez testnevelés órán.
- Füzetében nem az oldal felső bal sarkában kezd írni.
- Össze-vissza lapoz, találomra választ ki egy oldalt, ott pedig akár az oldal közepén vagy alján kezd rajzolni.
MOZGÁS területén:
- Motoros ügyetlenség.
- Nagy- és finommotorikus mozgások koordináltalanok.
- Rosszul fogja a ceruzát színezéskor.
- Nem képes a vonalhatárok között maradni.
- Írása csúnya, rendezetlen.
- Azonos betűk, formák rajzolásakor nem tartja az egyenlő távolságot, a formák mérete megnő, vagy éppen lecsökken.
- Egyenes helyett fölfelé vagy lefelé halad a sor.
BESZÉD területén:
- Megkésett-, akadályozott beszédfejlődés.
- Egy-egy hangot nem ejt tisztán.
- Nyelvi készsége elmarad társaiétól.
- Kevés szót használ aktívan.
- Beszédészlelésében zavar tapasztalható.
- FIGYELME szétszórt, hamar elterelhető, és csak rövid ideig tart.
OLVASÁS területén jelentkező tünetek.
- Betűtévesztések, (vizuális vagy fonetikai hasonlóságon alapuló, pld:. f-t, g-k).
- Betűkihagyások, betoldások.
- Szótagkihagyások.
- Reverziók (fordítások, pl. betűk szintjén b-d, u-n, szótagok, szavak szintjén betűsorrend megfordítása: le-el, gém-még).
- A szavak gyakori ismétlése.
- Az olvasás tempója lassú, a szövegértés hiányos, pontatlan.
ÍRÁS területén jelentkező hibák:
- Gyakoriak a helyesírási hibák, hosszú-rövid magán-, mássalhangzók tévesztése, egybe-különírási gondok, betűkihagyások, felcserélések, betoldások, mondatkezdő nagybetűk elhagyása.
- Ezeknek a gyerekeknek az írásképe rendezetlen.
NÉHÁNY FIGYELMEZTETŐ TÜNET ÓVODÁS KORBAN!
TÁJÉKOZÓDÁS területén:
- Nincsenek tisztában a jobb-bal, gyakran az előtt-mögött, lent-fönt irányokkal.
- Nehezen tájékozódnak a térben.
- Rajzaikon is aránytalanok az alakok, azok egymáshoz való helyzete bizonytalan.
- A balkezesség egyértelműen nem utal a diszlexiára. Az viszont baj, ha keresztezett a preferencia, vagyis ha például jobb kezes, de bal lábas, szemes.
MOZGÁS területén:
- Finommotoros ügyetlenség: nehezen kapják el a labdát,
- Rosszul fogják a ceruzát,
- Egyensúlyi problémáik vannak.
BESZÉD területén:
- Későn kezdenek el beszélni.
- Artikulációjuk elmosódott.
- Szegényes szókinccsel fejezik ki magukat.
- Kéréseket, történeteinket többször el kell mondanunk, hogy megértsék, nehezen adják vissza a hallottakat.
- Figyelmük szétszórt, csak rövid ideig képesek egy dologra koncentrálni.
- Munka közben kizökkennek a feladatvégzésből.
- Emlékezetük rövid idejű, nem tudják felidézni az aznap történteket, ha pedig felidézik, az időrendi sorrendet gyakran összekeverik.
Természetesen egy-egy tünet felbukkanása még nem jelent veszélyeztetettséget, de érdemes rá odafigyelni.